Compk (Tinca)
2006.02.05. 12:23
A compk nemzetsgnek fajai aprpikkely pontyfle halak, cscsba nyl szjjal, a szjzugban kt bajusszal s buzognyalak, egy sorban ll 4-5 garatfoggal. Jellemz rjuk a vastag s nylkasejtekkel bven elltott br, mg az szkat is vastag nylkasejteket tartalmaz br prnzza. A kifejlett hmet nagyobb szi, fleg pedig a has sz legnagyobb sugarnak feltn vastagsgrl knny megismerni.
Compk (Tinca)
A comp Tinca tinca

Trtnelem, a rgi magyar s latin elnevezsekkel Dr. Hank Bla s Dr. Leidenfrost Gyula utn ©
Rgebbi neve Tinca vulgaris, magyar nevei; cignyhal, gyszkeszeg, haldoktor, srhal, vargahal, varjhal, tathal, zldike. Legfeljebb 70 cm hosszsgot s ritkn 5-7 kg slyt r el. Szne tartzkodsi helye szerint igen vltoz. Gyakoriak a vilgosabb szn pldnyok, amelyeknek aranyos fnyk van. Nmelyik vidken, fleg Csehorszgban igen pomps sznvltozatt tenysztik, amely Eurpa legszebb halai kz tartoznak. Ez az aranycomp, amelynek pikkelyei nagyobbak, mint a nylks comp, vkonyak s tltszk, az szk gyengk s vkonyhrtysak, az ajkak rzsapirosak, a test szne pedig aranysrga, vagy piros. A comp htszjban 4 s 8-9, a mellszjban 1 s 15-17, has szjban 2 s 8-9, alsszjban 3-4 s 6-7 s farok szjban 19 sugr van. Az eurpai pontyflk kztt a comp a legelterjedtebb hal. Eurpa legnagyobb rszben honos, kezdve Olaszorszg dli rsztl egsz Svdorszg kzepig, Oroszorszgban is igen kznsges. Elfordul Nyugat-Szibriban az Ob folyban is. Felhatol a hegyekben 1600 m magassgig, br inkbb sksgi hal. A comptenyszts mr rgta jrulkos hala a pontyostavaknak, minthogy, azt mr a XVII. szzadban Coleras megrta, "… a tfenekt megnyitjk…", azltal eleszik a korhad anyagokat a ponty ell, lltlag gy megvdik azt a kellemetlen iszap z megszerzstl. A compnak is tbb alakvltozata van, rvidtest s megnylt magas ht s szles fej alakok, amelyeket helyi vltozatnak kell tartanunk.
|