�n�k (Aspius)

A balin
Aspius aspius *Tilalmi id�vel v�dett

Az ut�bbi �vekben aTisza �s a K�r�s�k vid�k�n m�r ritka fajnak sz�m�t.

T�rt�nelem, a r�gi magyar �s latin elnevez�sekkel.
Dr. Hank� B�la �s Dr. Leidenfrost Gyula ut�n ©

Magyar nevei; m�balin, ny�lkeszeg, �n, �ny, �nhal, �nborj�, b�lint, b�lind, balling, balin, baksa, bolyin, p�lind, vad�sz keszeg, fenekeszeg, kap�keszeg, torzs�skeszeg, vill�mkeszeg, ragadoz� k�sz, ragadoz� �n, vez�rhal, nagyp�nteki hal, v�zenj�r� hal.
Teste megny�lt, oldalt kiss� lap�tott, sz�ja ferd�n felfel� ny�l�, el�reugr� als� �llkapcsa, amely mint a k�szn�l, a fels� �llkapocs megfelel� m�lyed�s�be illik bele. A has�sz� m�g�tt ered� h�t�sz� r�vid, a pikkelyei apr�k, garatfogai k�tsorban, m�gpedig h�rom �s �t fog alakj�ban helyezkednek el, amelyeknek kamp�san visszahajl� simasz�l� koron�juk van. A ragadoz� �n el�ri a 60-70 cm-es hossz�s�got �s a 6 kg-os s�lyt. A h�t�sz�t 3 �s 8, a mell�sz�t 1 �s 16, a has �sz�t 2 �s 8-9, az als��sz�t 3 �s 14, v�g�l a farok �sz�t 19 sug�r tartja kifesz�tve. Ez a faj K�z�p-Eur�p�t�l a Lappf�ldig minden nagyobb foly�ban, vagy t�ban honos. Angli�b�l �s Franciaorsz�gb�l azonban, �gy l�tszik, teljesen hi�nyzik. Gyakori a bajor �s osztr�k tavakban, a Dun�ban �s a Balatonban. El�fordul eg�sz �szak-N�metorsz�gban, �s ett�l Kelet fel� eg�szen
Kelet-Oroszorsz�gig, amelynek foly�iban n�ha �ri�si nagys�got �s 30 kg s�lyt is el�r.

A Kaszpi-tenger d�li r�sz�nek v�zgy�jt� ter�let�n az A. a. taniatus, az Aral-t�ba torkoll� foly�kban az
A. a. ibloides alfaj �l.