Val�di angolnaf�l�k (Anguillidae)

Az (eur�pai) s�kos angolna
Anguilla anguilla

T�rt�nelem, a r�gi magyar �s latin elnevez�sekkel.
Dr. Hank� B�la �s Dr. Leidenfrost Gyula ut�n ©

Az angoln�nak m�g m�s saj�ts�gos �rz�ke is van. Meg�rzi az id�j�r�s minden v�ltoz�s�t. Zivatar el�tt �pp annyira nyugtalanul mozog ide-oda, mint az �v�si v�ndorl�s megkezd�se el�tt. A k�rnyez� elem nyom�sv�ltoz�sai ir�nt rendk�v�l �rz�keny. Az angolna nemcsak a felsz�nen, hanem a f�ld alatt is v�ndorol. Spandl "Die Tierwelt d. unterirdischen Gew�sser", Wien, 1926” Steindachner k�zl�se alapj�n azok k�z� a halfajok k�z� sorolja, amelyek a karsztos vid�keken a f�ldalatti vizekbe is behatolnak. Az epiruszi Janinat�ban, amely teljesen lefoly�stalan, angoln�k �lnek, amelyek csakis f�ldalatti �ton juthattak el oda, m�gpedig val�sz�n�en a n�h�ny kilom�terrel od�bb lev� Kormos foly�b�l. Ez csak feltev�s, arra azonban, hogy az angolna a f�ld m�ly�n is v�ndorol, Massimo Sella, a rovign�i (Isztria) tengeri �lettudom�nyi int�zet igazgat�ja k�s�rleti �ton szerzett k�zvetlen bizony�t�kokat.
Sella professzornak felt�nt, hogy a Timavo torkolat�ban fel�ll�tott angolnafog� f�szekben id�nk�nt rendk�v�l felt�n� m�don elsz�ntelenedett angoln�kat is tal�lnak. A hal�r�k ezeket feh�r vagy a hegyi angolna n�ven k�l�nb�ztetik meg a t�bbit�l. Sella professzor ezeket a saj�ts�gos sz�nezet� p�ld�nyokat vizsg�lva, arra a gondolatra j�tt, hogy elhalv�nyod�sukat, mint a barlangi �llatok�t �ltal�ban, a hosszas f�ldalatti tart�zkod�s id�zhette el�. Bellini tan�r k�zl�se szerint ilyen s�padt angoln�kat a comacchi�i lagun�kban csak tavasszal fognak, amikor a Reno foly� �rja bez�dul a medenc�be. A tiszta v�zben a halv�ny angoln�k hamar megs�t�tednek. A s�padt angoln�k adt�k Sella professzornak azt az �tletet, hogy k�s�rleti �ton f�rk�ssze ki az angoln�k alvil�gi v�ndorl�s�t. Erre a c�lra megjel�lt angoln�kat haszn�lt, amelyekre vagy t�zes b�lyeget s�t�tt, vagy pedig �sz�ikat csonk�totta meg. K�s�rleteit, amelyekr�l a sevillai nemzetk�zi tengertani �s v�z�gyi �sszej�vetelen 1929.-ben sz�molt be, 1927. okt�ber�ben v�gezte. �sszesen 494 megjel�lt angoln�t bocs�tott szabadon Trebician�ban, San Canzian�ban �s a Timavo fels� szakasz�ban. A behelyez�s id�pontj�t�l sz�m�tott egy �ven bel�l, Duino mellett, a Timavo torkolat�ban a megjel�lt angoln�knak 1.8 sz�zal�k�t fogt�k ki. A megcsonk�tott �sz�sz�rnyak valamennyien kieg�sz�t�d�snek indultak. A megker�lt angoln�k mind ez�st�s n�szruh�t hordtak �s ezt azok a p�ld�nyok, amelyeket a rovign�i akv�riumba vittek, tov�bbra is megtartott�k.
A trebicin�i kihelyez�s ut�n a torkolatban az els� megjel�lt angoln�k 40, a san canzian�iak 55, a fels� timav�iak pedig 188 nap m�lva kezdtek mutatkozni. A megjel�lt angoln�k csod�latosk�ppen s�rtetlen�l hatoltak kereszt�l a san canzian�i barlang zuhatagain, amelyek f�lelmetes z�g�ssal t�nnek el a f�ld gyomr�ban. Sella k�s�rleteib�l (l�sd: "Estese migrazioni dellanguilla in acque sotterranee", Mem. R. Com. Talassogr. It., 1929, No. CLVIII.) k�ts�get kiz�r�an kider�lt, hogy az angolna 50 km-es v�ndorutakat is megtesz a f�ld m�ly�n, �s ott id�zik egy esztendeig.
"… Azt lehet mondani, - fejezi be jelent�s�t Sella professzor, - hogy az Anguilla anguilla csod�latos t�rt�nete mindig �jabb �s �jabb meglepet�sekkel szolg�l…"
Az itt v�zolt k�s�rleteknek gyakorlati jelent�s�g�k is van, mivel a r�v�k�n kider�lt, hogy a Karszt vizekbe sikeresen lehetne angoln�kat betelep�teni, amelyeket n�szv�ndorl�suk alkalm�val a torkolatban is ki lehetne hal�szni. A s�kos angolna v�ndorkedv�re Herman Ott� k�nyv�ben a k�vetkez� adatot tal�ljuk:
"… Az 1885.-i orsz�gos ki�ll�t�s hal�szati oszt�ly�ban Migazzy Vilmos eleven angoln�kat is �ll�tott ki, de a tart� nem volt j�l befedve, �s azok bizony �jen �t mind kisz�ktek. Reggel a fel�gyel� szem�lyzetet nagy felindul�sban tal�ltam, sehogy sem tudt�k, hova lettek a halak. �n legott lef�gg�ny�z�tt asztalok alatt kerestettem, hol a rettenetes porral, forg�ccsal teleragadva, csakugyan meg is ker�ltek. A v�zbe t�ve legott teljes �l�nks�ggel �szk�lni kezdtek, nyomban megtisztultak, s �jra kezdt�k a kim�szk�l�st…"

�tlapja r�kokb�l, f�k�pp bolhar�kb�l, rovarl�rv�kb�l, sz�nyogl�rv�kb�l, f�rgekb�l, kagyl�kb�l �s csig�kb�l �ll. Ezek mellett apr� halakkal, p�ld�ul a feh�rhalak ivad�kaival is t�pl�lkoznak. A nagyobb angoln�k termetesebb zs�km�ny ut�n is l�tnak. Tal�ltak m�r a gyomrukban 15 centim�teres, s�t enn�l nagyobb pisztr�ngokat is. Kedvelik a b�kapecseny�t is, s�t olykor egereket, v�zi pockokat �s fiatal kacs�kat is zs�km�nyolnak. Az angolna �nyencfalata a halikra. Igen sz�vesen keresi fel a pontyok iv�helyeit, ahol nem egyszer ker�lnek vars�ba olyan angoln�k, amelyek degeszre ett�k magukat ikr�val. A kavi�r ir�nti gy�ng�j�k miatt az angoln�k arra is vetemednek, hogy elhullott halakb�l r�gj�k ki az ikr�t.
Az angoln�nak ezt a tulajdons�g�t a hal�szok is j�l ismerik. Walter szerint az angoln�k k�l�n�sen a lazacot, a tokot �s bizonyos heringf�l�ket t�madnak meg. Az angoln�k a horogra ker�lt vagy a h�l�ba akadt �llatok ivarny�l�s�n �t hatolnak be, mindenekel�tt az ikr�jukat falj�k fel, majd a bels� szervekre is r�ker�l a sor.
Ha a viharos id� miatt a h�l�kat eg�sz nap nem lehet bevonni, a zs�km�nynak igen gyakran h�lt hely�t tal�lj�k a hal�szok. Csak a b�r�k �s a csontok maradnak h�tra b�njelek gyan�nt. Egyetlen lazacban tal�ltak m�r 20 kisebb angoln�t is. N�v�nyi anyagok az angoln�k t�pl�lkoz�s�ban egy�ltal�n nem j�tszanak szerepet, sz�mos gyomortartalmat vizsg�ltak meg �s alig n�h�nyszor tal�ltak benne f� �s n�dt�red�ket, tov�bb� f�tt burgony�t �s �rpaszemeket. Az angolna teh�t kimondottan ragadoz�hal, zs�km�ny�nak min�s�ge �s nagys�ga, �s ezzel egy�tt a t�le okozott k�r is �letkora, neme �s tart�zkod�si helye szerint k�l�nb�z�.
A pontyhoz hasonl�an az angolna is nyugalmi �llapotban h�zza �t a telet. Befurakodik a fen�ktalajba, s �lomszer� �llapotba jut, amelyb�l csak a tavasz melege k�lti fel. Olykor azonban t�len is elj�r zs�km�nyolni, amit az is bizony�t, hogy horoggal m�r ebben az �vszakban is fogtak angoln�t. Az angolna azt a k�pess�g�t, hogy az iszapba be tudja mag�t �sni, arra is felhaszn�lja, hogy a v�z kisz�rad�sa eset�n biztons�gba ker�lj�n. T�lire lecsapolt pontyos tavakban a tavaszi ben�pes�t�s ut�n t�bbsz�r tal�ltak m�r angoln�kat, amelyek csak az iszapban telelhettek �t. Az ilyen �ttelel�s term�szetesen csak akkor lehets�ges, ha a fagy nem hatol le m�lyen a talajba. Ismeretesek olyan esetek is, amikor az angoln�k nemcsak hossz� ideig meg�ltek a f�ld alatt, hanem t�pl�lkoztak �s n�vekedtek is.
A Duna fels� szakasz�ban fogott angoln�k eredet�re vonatkoz�an m�r Siebold meg�llap�totta, hogy az �szaki-tenger v�zh�l�zat�b�l jutottak a Duna v�zrendszer�be, �s megjel�lte �tjukat is. A Volga v�zh�l�zat�ban tal�lt p�ld�nyok, Berg szerint, a Keleti-tenger mell�k�r�l v�ndoroltak be. A dunai angolna k�rd�ssel kapcsolatban Unger Emil ("Hal�szat", 1916) a k�vetkez�ket �rja: "… Abban az id�ben, mikor az angolna �v�s�nak �s fejl�d�s�nek felt�teleit m�g hom�ly fedte, mesters�gesen akart�k ezt a gazdas�gilag �rt�kes halfajt a Dun�ban meghonos�tani, helyesebben t�megesen elszapor�tani. 1881.-ben kezdt�k meg ezt a munk�t N�metorsz�gban, nagy mennyis�gben bocs�tva angolna ivad�kot a Dun�ba. Haz�nkban, 1887.-ben ker�lt erre a sor. Ez �v m�jus 17-�n a soroks�ri Duna �gba 300.000 ivad�kot bocs�tott bele az e c�lra szervezett exped�ci�. Az exped�ci� tov�bbi �tj�ban nemcsak ivad�kot, hanem fejlettebb 35-40 cm hossz� angoln�kat is t�megesen helyezett ki eg�szen a rom�niai Galacig, hol utols� r�szletk�nt 10.000 h�m angoln�t bocs�tott el. Az �gy mesters�gesen dunaiv� lett angoln�k nagy r�sze megmaradt, tov�bb fejl�d�tt, amir�l biztos tudom�st lehetett szerezni, mert az exped�ci� ut�ni id�ben sokf�le �s gyakrabban fogtak ki angoln�t nemcsak a Dun�b�l, hanem ennek mell�kvizeib�l is. Nagyon sokan - hal�szok is - manaps�g is azt vallj�k m�g, ha angoln�t fognak, hogy az-az im�nt eml�tett telep�t�s maradv�nya. Ki lehetne e der�teni azt, hogy a Dun�ban fogott angoln�k val�ban csak annak a mesters�ges telep�t�snek a maradv�nyai, vagy hogy esetleg m�s eredet�ek? Walter a Der Flussaal c�m� munk�j�ban, valamint R�p�ssy a Hal�szat-ban �rt ismertet�s�ben megeml�ti, hogy dunai angolnafog�sr�l m�r a XVII. sz�zadb�l vannak megb�zhat� f�ljegyz�sek. Marsigli 1726.-ban megjelent, a Dun�r�l sz�l� nagy m�v�ben szint�n eml�ti az angoln�t, mint igen ritka dunai halat. M�g rajz�t is k�zli. K�s�bbi adatok is vannak, de m�g mindig j�val az eml�tett telep�t�si akci� el�tti id�kb�l. Sz�val bizonyos, hogy angolna a Dun�ban, a magyar �s rom�n szakaszon is, s�t a Fekete-tengerbe szakad� egy�b foly�kban is, sz�rv�nyosan mindig el�bukkant, amint manaps�g is akad.
A Dun�n v�gzett kutat�saim k�zben megtudtam, hogy a velencei tavi angolna fog�ssal majdnem egy id�ben, 1916. augusztus 25-�n, Br�ckler M�ty�s nagymarosi hal�szmester is fogott egy m�teres angoln�t.
Hat koron��rt el is adta hamarosan a helyi piacon. T�bb mint k�t �vtizede hal�szik, �s �sszesen 6-8 p�ld�nyra eml�kszik vissza, amelyek h�l�j�ba ker�ltek Nagymaroson. Tavaly Papp J�zsef budapesti hal�szmestert�l hallottam egy a l�gym�nyosi t�li kik�t�ben fogott angoln�r�l. T�bbsz�r megesik, hogy fognak. Leg�rdekesebb azonban, amit Apatinban a f�hercegi hal�szati k�zpontban hallottam Biegl J�nos �reg hal�szt�l. � mutatott is nekem egy eleven dunai angoln�t, - mint mondta - ez m�r a negyedik az id�n Apatinban. Minden �vben fognak n�h�nyat az apatini hal�szok, de - szerinte - csak a fentebb eml�tett telep�t�s ideje �ta. Mid�n ebben az �ll�t�s�ban k�telkedni kezdtem, �s megjegyeztem, hogy a Dun�ban mindig akadt elv�tve angolna, azzal a nagyon nyom�s argumentummal v�dte �ll�t�s�nak igaz�t, hogy � m�r �reg hal�sz, igen j�l eml�kszik az els� apatini angoln�ra, olyant azel�tt senki sem l�tott �s az, aki fogta, ott helyben bel�pti d�j mellett mutogatta. Meg is nevezte az �tletes hal�szt, �s megjegyezte, hogy manaps�g ezt nem lehetne tenni, mert az �ta minden gyerek l�tott m�r �s l�that �venk�nt n�h�ny angoln�t. Mit sz�ljunk ehhez? Ha val� az, hogy Apatinban, ahol embereml�kezet �ta igen nagyban �zik a hal�szatot, a kihelyez�s ideje el�tt nem fogtak angoln�t, az�ta pedig a mai napig sz�rv�nyosan mindig fognak �venk�nt n�h�nyat, ebb�l az k�vetkezn�k, hogy a dunai angoln�k egy r�sz�t manaps�g is (?) a telep�t�s idej�b�l val� �s �v�sukban a lak�hely�k viszonyai �ltal megg�tolt �reg p�ld�nyok adj�k, mert hiszen a f�nnebb elmondottak alapj�n vil�gos, hogy ezek ut�dair�l mai tud�sunk szerint - alig lehet sz�, nem is l�tszik val�sz�n�nek…”

A magyar vizekbe t�rt�nt betelep�t�sekr�l Landgraf Haltermel�s�nk m�ltj�b�l-c�m� cikk�ben
("Hal�szat" 1925.) a k�vetkez�ket olvashatjuk: "… A k�s�rletet 1886.-ban v�gezt�k a n�met hal�szati egyes�lettel k�z�sen, ennek kezdem�nyez�s�re. �k gy�jt�tt�k nevezetesen Rendsburgban, a Vilmos cs�sz�rcsatorna mellett az angolnaivad�kot (Mont�), �s viselt�k a sz�ll�t�ssal j�r� k�lts�geket Oderbergig. Innent�l fogva �n sz�ll�tottam �ket vas�ton Budapestre �s innen haj�val az Al-Dun�ra, eg�szen Galacig, ahol a sz�ll�tm�ny leg�rt�kesebb r�sz�t, mintegy 40.000 darab 40-50 cm hossz� h�m angoln�t juttattunk a Dun�ba. Meg�llap�t�st nyert, hogy az �ltalunk kihelyezett ivad�k minden�tt sz�pen fejl�d�tt, �s p�ld�ul n�lunk m�g a Dun�val kapcsolatos vizekbe is betelep�lt. �gy megb�zhat� �rtes�l�seket kaptunk a Tisz�r�l, s�t a Szamosb�l, a Balatonr�l, ahol p�r �v alatt a si�foki b�rl� 22 darabbal sz�molt be, s�t m�g a Velencei t�ban is zs�km�nyoltak 2 darabot, j�llehet ugyancsak v�konyka v�z�r k�ti �ssze azt a S�rv�zzel, Si�val, illetve a Dun�val…"
N�h�ny t�gazdas�gunk is pr�b�lkozott r�gebben az angolna betelep�t�s�vel. �gy k�l�n�sen Tat�ra ker�lt nagyobb mennyis�g� angolnaivad�k. Ez a betelep�t�s k�zvetlen a *h�bor� el�tt t�rt�nt. K�r�lbel�l n�gy �vtizeddel ezel�tt a simontornyai (Tolna v�rmegye), az�ta m�r megsz�nt t�gazdas�g hozatott �s helyezett ki angolnaivad�kot. E k�t helyr�l k�zvetlen�l juthatott angolna a Dun�ba. Az angolna �jabb hazai el�fordul�sait a rendelkez�s�nkre �ll� adatok alapj�n v�zlatosan a k�vetkez�kben �ll�thatjuk �ssze. "… A budapesti k�rvas�t �s a R�kosfalva-r�koskereszt�ri �t keresztez�s�n�l R�kosfalv�n l�v� mintegy 1 kat. holdnyi, �s a R�kospatak �ltal t�pl�lt r�gi j�gtermel� t� lehal�sz�s�n�l most augusztus v�g�vel 3 darab 70-80 cm nagys�g� angoln�t is kifogtak. Mindenesetre �rdekes volna meg�llap�tani, hogy ezek az idegen �llatok honnan s mik�pp ker�lhettek a t�ba, amely esztend�k �ta nem volt lehal�szva?…" ("Hal�szat" 1912, 262. l.)
A R�zs�s nev� holt Tisza �gban is fogtak angoln�t. Err�l a ("Hal�szat" (1913, 139. l.) a k�vetkez�ket �rja:
"… Ez �v m�jus 30-�n egy db 68 cm hossz� �s 63 dkg s�ly� angolna ker�lt a h�l�ba. A hal�szok �ll�t�sa szerint egyszer, azel�tt mintegy 15 �vvel fogtak egy ugyanilyen halat a Tisz�ban, amelyet �k k�gy�halnak neveznek…"
A Szegedi Napl� 1908. szeptember 23-25.-i sz�maiban L�vay B�la - A dolog tal�n nem lehetetlen, ha Tisza hal�ns�ge-c�mmel �rt cikksorozatot, amelyben megeml�ti, hogy abban az �vben n�gy angoln�t is fogtak a hal�szok. Az egyik 1 m hossz� volt. Akkoriban minden esztend�ben ker�lt n�h�ny angolna a h�l�ba.
Az angolna dunai el�fordul�s�t Steche a k�vetkez�kben vil�g�tja meg: "… Az angolna �v� hely�nek f�lfedez�se egyszerre �rthet�v� tette azt a jelens�get is, amelynek megmagyar�z�sa annyi fejt�r�sre adott okot a szakembereknek. A Dun�b�l �s a Fekete-tengerbe �ml� t�bbi foly�b�l csaknem teljesen hi�nyzik az angolna. Ez a t�ny ann�l kev�sb� volt �rthet�, mivel a betelep�tett angoln�k ezekben a foly�kban is nagyszer�en �rezt�k magukat �s n�vekedtek. Fiatal angoln�kat sokszor helyeztek be a Dun�ba, �s ezek norm�lisan fejl�dtek �s ez�stangoln�kk� v�lva, ki is v�ndoroltak. Ezeknek a foly�knak a torkolat�ban azonban sohasem jelentkezik �vegangolna, ami arra vall, hogy az angolna ott nem szaporodik.
Ennek viszont igen egyszer� a magyar�zata. A Fekete-tengerben ugyanis m�r ar�nylag kis m�lys�gben, k�r�lbel�l 150-200 m-t�l kezdve olyan viszonyok vannak, amelyek minden �llati �letet teljesen lehetetlenn� tesznek. A v�z tel�tve van nagymennyis�g� k�nhidrog�nnel, �s ez a m�rges g�z minden magasabb rend� �letet megsemmis�t. A Fekete-tenger nagy medenc�j�t a F�ldk�zi-tenger�vel csak keskeny �s sek�ly szoros, a Boszporusz k�ti �ssze, �s �gy a v�zkicser�l�d�s csak igen korl�tolt. A nagy foly�k rengeteg �des vizet sz�ll�tanak a Fekete-tengerbe, �s jelent�kenyen lecs�kkentik s�tartalm�t.
A Boszporuszon kereszt�l be�raml� kev�s s�s v�z nyomban a fen�kre s�llyed, mivel fajs�lya kisebb, mint az �desv�z�, amely k�nnyebb l�v�n, takar�r�teg gyan�nt a felsz�nen marad. A Fekete-tengerben nincsenek f�gg�lyes �ramok, amelyek a h�m�rs�kleti k�l�nbs�gek alapj�n a k�l�nb�z� r�tegek fajs�lybeli elt�r�s�t kiegyenl�thetn�k. Ez�rt hi�nyzik a nagyobb m�lys�gekb�l a rendes oxig�np�tl�s is. Ennek k�vetkezt�ben nemcsak az oxig�nfogyaszt� szervezetek �lete v�lik lehetetlenn�, hanem a fels�bb r�tegekb�l les�llyed� �llati hull�k felboml�sa sem t�rt�nhetik meg rendes m�don, mivel az oxid�ci�hoz sz�ks�ges oxig�n hi�nyzik. Ilyen m�don k�nhidrog�n keletkezik, amelynek felhalmaz�d�s�t az ehhez a viszonyokhoz kiv�l�an alkalmazkodott bakt�rium m�k�d�se seg�ti el�…"
A f�ld t�rt�net�nek kor�bbi szakaszaiban, amikor a Fekete �s a F�ldk�zi-tenger k�zt m�g m�lyebb volt az �sszek�t� csatorna, a viszonyok is m�sok voltak, �s ez�rt tal�lni az akkori id�kb�l sz�rmaz� k�v�letek k�zt angolna maradv�nyokat is. Az angolna egy�bk�nt a Fekete-tenger foly�rendszer�b�l sem hi�nyzik teljesen, a Duna bels� szakasz�ba p�ld�ul a m�s folyamrendszerrel val� �sszek�ttet�se r�v�n v�ndorol be.