Durbincsok (Gymnocephalus)

A selymes durbics
Gymnocephalus schraetzer * V�dett faj

A Duna v�zrendszer�t n�pes�ti be, azonban szigetszer� el�fordul�si ter�lete a bulg�riai Kamcsia foly�.
Magyar nevei; bars�ka, ilonahal, ilonakeszeg, serinc, sr�c, sr�chal, sr�cer, varsinta, vask�, selyemhal.
Teste ny�l�nkabb �s feje hosszabb, mint az el�bbi faj�. H�t�sz�ja csaknem az eg�sz h�toldalt szeg�lyezi. N�lunk 20-22, kiv�telesen 30 cm-nyire n� meg. Az �tlagp�ld�nyok s�lya k�r�lbel�l 250 gr. Sugarainak sz�ma: a h�t�sz�ban 18-19 kem�ny, 12-13 puha, a mell�sz�ban 13-14, a has�sz�ban 1 �s 5, az als�ban 2 �s 6-7, a farok �sz�ban 17. Sehol sem k�z�ns�ges, ritka faj. A v�zszennyez�d�sre rendk�v�l �rz�keny, az elm�lt �vtizedben t�bb olyan helyr�l is elt�nt pl. a Bp. Duna szakasz, ahol kor�bban t�megesen fordult el�.

A balon vagy sz�les durbincs
Gymnocephalus baloni * V�dett faj

Magyar nevei; balon durbincs, ponty paptet�, barna lezs�r, sz�les durbics.
A sz�les durbincs l�tez�se hossz� ideig elker�lte a halbiol�gusok figyelm�t, erre csak 1974 -ben ker�lt sor. Kor�bban a v�g� durbincsnak tartott m�zeumi p�ld�nyok alapj�n felt�telezt�k, hogy l�tezik egy ismeretlen K�z�p-Eur�pai halfaj. Az �jabb gy�jt�sek alapj�n a Duna szlov�k szakasz�n t�bb helyen, az Ipolyban, a Laborcban, a Temesben, valamint a rom�n szakaszon Betrasc�n�l �s a delta vid�ken mutatt�k ki el�fordul�sukat. A magyar Duna szakaszr�l 1981.-ben Gerjenn�l is el�ker�lt, majd Visegr�dn�l, G�dn�l, a Lupa-szigetn�l �s a Kvassay-zsilipn�l, valamint a Kisk�rei v�zt�roz�ba �ml� Lask� patak �s a Tisza k�z�ps� szakasza b�v�tette a lel�helyek sor�t. Az�ta m�r a v�g� durbincsal alkotott hibridjei is el�ker�ltek.
Rejtett �letm�dot �l�, kifejezetten foly�vizi, az �raml� vizet kedvel� faj. Alkonyatkor akt�v.
A v�g� durbincst�l sz�nezete �s mint�ja alapj�n k�l�nb�ztethet� meg, rokon�n�l nagyobbra n�, a 20 cm nagys�got is el�rheti.

Eur�p�ban m�g egy faj honos a Fekete-tenger �s a Don v�zrendszer�ben, ez a Gymnocephalus acerina.