A vaskos csabak
Leuciscus souffia agassizi * V�dett faj

El�fordul�si ter�lete a Duna �s a Rajna v�zrendszere. Haz�nkban a Fels�-Tisz�b�l �s n�h�ny mell�kfoly�j�b�l, valamint a Mura hazai szakasz�hoz k�zel es� r�sz�r�l ismeretes, azonban a mai magyar ter�letekr�l bizony�that�an m�g nem ker�ltek el� p�ld�nyai.

T�rt�nelem, a r�gi magyar �s latin elnevez�sekkel.
Dr. Hank� B�la �s Dr. Leidenfrost Gyula ut�n ©

A vaskos csabak Telestes agassizi Heck. z�m�kebb test� �s oldalr�l kiss� lapos. Szeme ar�nylag nagy. H�t�sz�ja a test k�zep�n ered �s a hossz�n�l j�val magasabb. Als��sz�ja el�lr�l h�trafel� alacsonyodik. H�t�sz�j�t 2 �s 8, mell�sz�j�t 1 �s 13-14, has �sz�j�t 2 �s 8, als��sz�j�t 3 �s 8-9, farok �sz�j�t pedig 19 sug�r alkotja. H�ta sz�rke vagy s�t�tsz�rke ac�lk�kes �rnyalattal, oldala �s hasa ez�st�s feh�r, oldalvonala narancsv�r�s, f�l�tte s�t�t s�v van, amely k�l�n�sen �v�s idej�n v�lik szembe�tl�v�. Testhossza 12-15, n�ha 24 cm. A vaskos csabak a m�rna �s a pisztr�ngszint t�jban �l. Eur�pa egyik legkev�sb� ismert halfaja, Heckel a Dr�v�b�l eml�ti, Kriesch J�nos pedig val�sz�n�nek tartotta, hogy a V�gban is �l. A vaskos csabak a v�settajk� paduccal keresztez�dik. Korcsukat r�gebben Chondrostoma rysela Agass. n�ven �n�ll� fajnak tartott�k. Hossza 25-35 cm. Teste csak kiss� ny�l�nk, orra tompa �s alig ny�lik el�re. Sz�ja als��ll�s�. Garatfogai egysorosak, t�bbnyire 5-6, ritk�bban 5-5 van bel�l�k.
H�t�sz�j�t 3 �s 8-9, als��sz�j�t pedig 3 �s 9-10 sug�r alkotja. A h�ta zavaros vil�gossz�rke, oldala �s hasa feh�r; eg�sz teste ez�st�sen csillog; a h�ta k�kes, a hasoldala s�rg�s f�mf�ny�. Oldal�n a fej�t�l a fark�ig fekete s�v vonul v�gig. Az �sz�k t�ve narancss�rga, k�zep�k�n v�r�ses folt van, amely a h�t �s a farok�sz�n feket�ss� v�lt.