A fejes domolyk�
Leuciscus cephalus

T�rt�nelem, a r�gi magyar �s latin elnevez�sekkel.
Dr. Hank� B�la �s Dr. Leidenfrost Gyula ut�n ©

A fejes domolyk� (Squalius cephalus) magyar nevei; domolyk�, domork�, eg�rfog�, fej�rkeszeg, fejeshal, fejesponty, j�c, j�k, j�szkeszeg, j�szponty, j�z, keling, l�gga, nagyfej� hal, sz�p, s�t�, telen, tel�ny, tomolyk�, t�mpekeszeg, t�r�.
Orra lapos, a v�gs� �ll�s� sz�j has�t�ka igen sz�les �s h�trafel� ny�lik, teste csaknem hengeres.
A h�t�sz�ban 3 �s 8, a mell�sz�ban 1 �s 16-17, a has�sz�ban 2 �s 8, az als�ban 3 �s 7-9, a farok�sz�ban pedig 19 sug�r van. Hossza a 60 cm-t, s�lya pedig a 4 kg-ot is meghaladhatja.
K�z�p-Eur�pa foly�iban �s tavaiban, a legsz�ls�bb nyugatt�l eg�szen az Ur�lig, a tenger szintj�t�l eg�szen 1000 m-ig, s�t Sv�jcban eg�szen 1400 m-ig minden�tt a k�z�ns�ges halak k�z� tartozik. Az Alpokt�l d�lre kistermet� helyi v�ltozata �l, amely legfeljebb 30 cm-re n� meg, �s amelyet a Tessin-kantonban (Sv�jc) cavedano -nak neveznek.
Hazai el�fordul�si helyeit a k�vetkez�kben jegyezt�k fel: Szeben, Olt, Maros, Szamos, Dr�va, Mura, Zala, Balaton (Heckel), Duna, V�g, Garam, Tarca, Beretty�, B�dva, Ipoly, K�r�s, Kraszna, K�k�ll�, Latorca, Popr�d, R�ba, Saj�, Szernye, Vargyas, F�le, Kormos, Zagyva, Torna (Herman O.). A feln�tt fejes domolyk� kisebb halakkal, b�k�kkal, r�kokkal, s�t egerekkel is t�pl�lkozik. Az irodalom id�ig csak arr�l tud, hogy a domolyk� �s a csuka bekapja a v�zbe pottyant egeret, de azt, hogy a partr�l ragadja el, legfeljebb a hal�szok el�tt volt ismeretes. Legal�bb ez gyan�that� abb�l, hogy a n�p a fejes domolyk�t a Duna ment�n
eg�rfog� - nak nevezi. A fejes domolyk� a sz�lhajt� k�sszel keresztez�dik.

Eur�pa d�li r�sz�r�l t�bb alfaj�t is le�rt�k; L. c. albus (K�z�p-Olaszorsz�g, Dalm�cia, Alb�nia), L. c. cabeda (D�l-Franciaorsz�g, �szak-Olaszorsz�g), L. c. macedonicus (Marica �s Meszta foly�k), L. c. pyrenaicus (Vardar foly�).

A ny�l domolyk� * V�dett faj
Leuciscus leuciscus

A fejes domolyk� magyar neveinek t�bbs�ge erre a fajra is haszn�latos volt, mert e k�t fajt nem k�l�nb�ztett�k meg.

T�rt�nelem, a r�gi magyar �s latin elnevez�sekkel.
Dr. Hank� B�la �s Dr. Leidenfrost Gyula ut�n ©

A ny�l domolyk� (Squalius leuciscus), �pp annyira gyakori, mint az el�bbi, �s tal�n m�g elterjedtebb faj is, mint a fejes domolyk�, amelyt�l abban k�l�nb�zik, hogy teste �s feje oldalr�l kiss� lapos, hogy sz�jny�l�sa sz�k �s als� �ll�s� �s hogy sz�nezete eg�szben v�ve vil�gosabb. H�t�sz�j�ban 3 �s 7, mell�sz�j�ban 1 �s
16-17, has�sz�j�ban 2 �s 8, als��sz�j�ban 3 �s 8-9, farok�sz�j�ban pedig 19 sugara van. Hossza csak ritk�n haladja meg a 25 cm-t. A ny�l domolyk� K�z�p-Eur�pa �sszes folyamrendszereiben el�fordul. Yarrel szerint Angli�ban sem ritka, megtal�lhat� D�l-Franciaorsz�gban �s It�li�ban is. �pp�gy, mint rokona, a fejes domolyk� sem tesz k�l�nbs�get �ll� �s foly� �desv�z k�z�tt, tart�zkod�si hely��l a nyugodtabb, m�lyebb vizeket szemeli ki, f�rgekkel �s rovarokkal t�pl�lkozik. A pontyf�l�k k�z�l a ny�l domolyk� alkalmazkodott a legt�k�letesebben a hidegebb v�zhez. A pisztr�ngos tavakban sok helyen j�rul�kos hal gyan�nt teny�sztik.
A ny�l domolyk�, Kohaut szerint, haz�nkban sok helyen el�fordul, de eddig igen kev�s helyr�l eml�tik. Chyzer a Bodrogb�l gy�jt�tte, Zsarnovitzky ("Hal�szat", 1917, 225. l.) a V�g k�z�ps� szakasz�b�l a gy�rebben el�fordul� halak k�z�tt sorolja fel.

Elterjed�si ter�let�n h�rom alfaj�t k�l�nb�ztetik meg.
�zsiaiban honos a kirgiz ny�ldomolyk� L. l. kirgisorum �s a szib�riai ny�ldomolyk� L. l. baicalensis.
A harmadik alfaj a L. l. burdigalensis, amely Franciaorsz�g d�li r�sz�n a Rh�ne, Garonne �s az Adour foly�k vid�k�n honos.