K�r�sz (Carassius)

A sz�les k�r�sz
Carassius carassius *

R�g�ta ismertek a ponttyal alkotott hibridjei, amelyek k�z�l a n�st�nyek term�kenyek, m�g a h�mek rendszerint steril p�ld�nyok.

A k�r�sz (balra), �s az ez�stk�r�sz (jobbra) bogn�rt�sk�je.
(Berinkey nyom�n ©)

T�rt�nelem, a r�gi magyar �s latin elnevez�sekkel
Dr. Hank� B�la �s Dr. Leidenfrost Gyula ut�n ©

A sz�les k�r�sz, magyar nev�n; karics, aranyk�r�sz, fatty� k�r�sz, k�r�sz, magyar k�r�sz, sz�les k�r�sz.
A ponttyal alkotott hibridjei; k�r�szponty, pontyk�r�sz.
Ismertet� b�lyegei; tompa, sz�kny�l�s� �s keskeny ajkakt�l k�r�lvett sz�ja, igen sz�les homloka �s alig kimetszett farok�sz�ja van. Sz�ne, amely sokszor v�ltozik, t�bb�-kev�sb� s�t�ted� s�rga, amely a h�t�n ac�lk�kbe, az �sz�kon pedig pirosas sz�nbe megy �t.
Az igen hossz� h�t�sz�t 3 kem�ny �s 14-21 l�gy sug�r, a mell�sz�t 1 �s 12-13, a has�sz�t 2 �s 7-8, az als��sz�t 3 �s 5-6, a farok�sz�t 19-20 sug�r tartja kifesz�tve. Tetemesebb nagys�gra n�lunk nem tesznek szert a k�r�szok, ritk�n �rik el a 20 cm hossz�s�got �s a 700 g-os s�lyt. A halszak�rt�k pontosabb vizsg�latokkal kider�tett�k, hogy a megny�lt alak� �s Bloch �ltal Carassius gibelio n�ven le�rt alak,
Herman Ott� k�vi k�r�sza, csak elsatnyult fajv�ltozatnak tekintend�, ann�l is ink�bb, mert a k�r�szok is r�g�ta teny�sztett halak, melyek alakv�ltoztat�sra hajlamosak. �gy ma m�r senki sem k�telkedik abban, hogy a pontyk�r�sz a Cyprinus kollari, a ponty �s a k�r�sz keresztez�d�s�b�l keletkezett korcs.

A k�r�sz K�z�p, �szak �s Kelet-Eur�p�ban �s �szak-�zsi�ban honos. Gyakori a Duna �s Rajna-vid�k foly�iban �s tavaiban, �gyszint�n Oroszorsz�gban �s Szib�ri�ban. A k�r�sz f�leg f�rgekb�l, rovar�lc�kb�l, korhad� n�v�nyi r�szekb�l �s iszapb�l t�pl�lkozik, �s ennek megfelel�en �let�nek j� r�sz�t a fen�ken �li le. Itt t�lti a telet is dermedten, s�t Pallas szerint, befagyhat a j�g k�z� �s k�s�bb �jb�l �letre kel. Ha a k�r�szt ponttyal tartjuk egy�tt, rendszeresen korcsokat hoz l�tre, �s ez�rt, tov�bb� mert puszt�tja a pontyivad�kot, ki kell k�sz�b�lni a pontyos tavakb�l. "… E hal - �rja Gesner - igen k�rt�kony a halastavakban, mert egy �reg k�r�sz elhajtja, �s el�ld�zi a legnagyobb pontyot is, amit a hal�szok j�l tudnak �s ez�rt is �gyelnek arra, hogy a pontyos tavakba k�r�sz ne ker�lj�n…"
T�gazdas�gi szempontb�l a k�r�sznak csak ott lehet jelent�s�ge, ahol a vizek t�ls�gosan sok korhad�kot tartalmaznak. Ilyen v�z nem rontja el a k�r�sz h�s�nak �z�t, m�g ellenben a ponty h�sa az ilyen v�zben �gysz�lv�n ehetetlenn� v�lik.