Keszegek (Abramis)

A bagolykeszeg
Abramis sapa

A karika keszeg
Blicca bjoerkna

Magyar nevei; balin, bel�n, gy�ngyhal, jegeskeszeg, t�ny�rkeszeg, t�ny�rhal, r�ty�, r�ty�ke, feh�rh�jas keszeg, b�ke, dob�keszeg, lev�lkeszeg, ez�st�s balin.
A d�v�r keszegre hasonl�, magastest�, de a p�ros �sz�inak t�ve kiss� pirosas. Eur�p�ban a Pireneusokt�l �s az Alpokt�l �szakra Sv�dorsz�g d�li r�sz�ig, Angli�t�l keletre a Pecsor�ig �s a Kaszpi-t�ig honos.
A Keleti-tenger f�ls�s vizeiben is �l.

Szigetszer�en megtal�lhat� Kis-�zsia �szaknyugati r�sz�n, ahol az egyetlen alfaja ismert a
B. b. transcaucasia.

A szilvaorr� keszeg
Vimba vimba

A k�l�nb�z� k�rnyezeti viszonyokhoz alkalmazkodva a szilvaorr� keszeg igen nagy v�ltoz�konys�got mutat. A t�rzsalak az �szaki-, �s a Balti-tenger v�zgy�jt�j�n honos, a Duna v�zrendszer�ben �l� p�ld�nyok a
V. v. vimba alfajhoz tartoznak, a dunai �llom�ny egyik alfajon bel�li form�ja a V. v. vimba natio carinata.
A tov�bbi alfajok: A V. v. bergi a Bug als� r�sz�n, a V. v. carinata a Duna als� szakasz�t�l- Kub�nig, a
V. v. persa a Volga als� foly�sa ment�n, a V. v. tenella a Kr�m-f�lsziget foly�iban fordulnak el�.

T�rt�nelem, a r�gi magyar �s latin elnevez�sekkel.
Dr. Hank� B�la �s Dr. Leidenfrost Gyula ut�n ©

Magyar nevei; �vakeszeg, �vahal, sz�razhal, szell�pirka, szemes keszeg, tiszai hal, j�szpaduc.
A szilvaorr� keszeg Abramis vimba Eur�pa nagy r�sz�ben elterjedt, de f�leg �szak �s Kelet-Eur�p�ban gyakori, �s nemcsak az �desv�zben, hanem a brakk v�zben �s a tengeri s�sv�zben is el�fordul. Az �vakeszeg, n�mely �desvizekben nem v�ndorol, a foly�kban azonban v�ndor�letet �l, mert tavasszal a tengerb�l felhatol a foly�kba �vni, de �v�sa ut�n is ott marad a ny�ron �t, �s csak �sszel keresi fel a m�lyebb vizeket, vagy a tengert, hogy ott t�ltse a telet. Duzzadt, megny�lt, el�reugr� orr�r�l, als��ll�s� sz�j�r�l �s messze h�tul �ll� als� �sz�j�r�l k�nnyen felismerhet� az �vakeszeg. Az orr �s h�t k�kes sz�n�, ez�rt h�vj�k a Duna ment�n igen tal�l�an szilvaorr� keszegnek. H�t�sz�j�ban 3 �s 5, mell�sz�j�ban 1 �s 15, has�sz�j�ban 2 �s 9-10, als��sz�j�ban 3 �s 17-20, v�g�l farok�sz�j�ban 19 sug�r van.

A v�r�s sz�rny� keszeg
Scardinius erythrophthalmus

�n�ll� alfaja �l a Balk�n-f�lszigeten az Ohridi-t�ban az S. e. ohridanus, valamint �szak-, �s
K�z�p-Olaszorsz�gban, az Adriai-tengerbe �ml� alb�niai �s horv�torsz�gi foly�k v�zrendszer�ben a
S. e. scardafa. A nyugat-rom�niai meleg h�forr�sokban a S. e. racovitzai alfaja �l. A g�r�g keszegk�nt is ismert, csak a Peloponn�szoszon �l� Scardinius graecus -t, hol �n�ll� fajk�nt, hol a v�r�s sz�rny� keszeg egyik alfajak�nt �rj�k le egyes szerz�k.

A v�r�s sz�rny� keszeget rendszeresen �sszet�vesztik a v�r�s sz�rny� konc�rral.

T�rt�nelem, a r�gi magyar �s latin elnevez�sekkel.
Dr. Hank� B�la �s Dr. Leidenfrost Gyula ut�n ©

A kele nemzets�g f�bb ismertet� b�lyegei; a ferdev�g�s� kis sz�j, a has oldal k�z�ps� r�sz�nek �le, a h�rmas�val �s �t�s�vel k�t-k�t sorban �ll� garatfogak, amelyek k�z�l a bels� sor tagjai er�sen lap�tottak, �s a szeg�ly�k m�lyen f�r�szes. A kele nemzets�g igen k�zeli rokons�gban �ll a konc�rokkal, ez�rt e k�t nemzets�get r�gebben egybe is olvasztott�k.
A piros szem� kele a Lappf�ldt�l D�l-It�li�ig, �rorsz�gt�l eg�sz az Ur�lig, s�t azon t�l az Ob vid�k�ig Eur�pa minden orsz�g�ban el�fordul.
Magyar n�pies neveit Herman Ott� a k�vetkez�kben gy�jt�tte �ssze; bikkely, b�dogkeszeg, b�zaszem� keszeg, b�zaszem� k�r�sz, comp�khal, dunakeszeg, geleszt�s keszeg, k�r�szkeszeg, kelehal, kelen, konchal, nemzeti hal, piroska, pirka, pirosl� keszeg, pirossz�rny� keszeg, pirosszem� kele, pirossz�rny� konc�r, pirossz�rny� ponty, sz�rkeszeg, v�res keszeg, veresszem, veresszem� keszeg.
Hossza 25-30 centim�ter, s�lya 0.5-0.8 kilogramm. A piros szem� elnevez�s arra vonatkozik, hogy aranyf�nyben ragyog� sziv�rv�nyh�rty�j�n piros folt l�that�. H�t�sz�j�ban 3 �s 8-9, mell�sz�iban 1 �s
15-16, has �sz�iban 2 �s 8, als��sz�j�ban 3 �s 10-11, farok �sz�j�ban pedig 19 sug�r olvashat� meg. Haz�nkban minden�tt k�z�ns�ges. El�fordul�si helyei: Balaton, Fert�, Duna, R�kos, Tisza, Szamos (Heckel), Velencei-t�, H�v�z, �buda (Pet�nyi), Beretty�, B�dva, Dr�va, K�r�s, Kraszna, Olt, R�ba, Szernye, Zagyva (Herman Ott�), V�g (Zsarnovitzky). A piros szem� kele a d�v�rkeszeggel, a sz�lhajt� k�sszel, a bodork�val �s az ez�st�s balinnal keresztez�dik. Az ut�bbival mesters�gesen is keresztezhet�, �s az ebb�l sz�rmaz� korcsot Scardinius erythrophthalmus X Blicca bj�rkna r�gebben �n�ll� fajnak tekintett�k �s az irodalomban �s Bliccopsis erythrophthalmoides J�ckel n�ven is szerepelt. Ez a korcs a Dun�n k�v�l Ausztria �s N�metorsz�g egy�b foly�iban is megtal�lhat�. Teste magas, oldala kiss� lapos. Sz�ja ferd�n felfel� n�z, orra tompa �s vaskos. Hossza 18-25 cm. Garatcsontjai keskenyebbek, mint az ez�st�s balin�.
A garatfogak k�plete: 2/5-5/2. H�t�sz�j�ban 3 �s 8, az als�ban 3 �s 14-16 sug�r olvashat� meg. H�ta olajz�ld, az oldala r�zs�rga; a h�t �s farok �sz� s�t�tsz�rke, a t�bbi v�r�ses. A bodorka �s a piros szem� kele korcsa mind a k�t sz�l� tulajdons�gait �r�kli. T�rzs�nek sz�ne olyan, mint a kel�-�, �sz�inak sz�nezete ellenben a konc�r�hoz hasonl�t.
Sz�ja v�gs��ll�s� (kele �r�ks�g), vagy pedig csak kiss� ferde (konc�r b�lyeg). Has�l�t cser�pm�dra �ll� pikkelyek alkotj�k. Garatfogai oldalr�l laposak �s bels�oldalukon m�lyen f�r�szesek; k�plet�k 5-5, vagy
6-5, de �llhatnak k�t sorban is (1-2/5 - 5/1-2, vagy 1-2/6 - 5/1-2). H�t�sz�j�ban a h�rtya 3 �s 9-10, az als�ban pedig 3 �s 11-12 sugarat k�t �ssze.

T�rt�nelem, a r�gi magyar �s latin elnevez�sekkel.
Dr. Hank� B�la �s Dr. Leidenfrost Gyula ut�n ©

Magyar nevei; j�szkeszeg, jaszk�, j�szponty, j�z, �nosj�sz, �nkeszeg.
R�gi neve Idus melanotus. Megn� 50-55 cm-re is, s�lya 3 kg-n�l is t�bbre r�ghat. Sz�nezete el�fordul�si helye, �vszak, �letkor stb. szerint v�ltozik. Az �nos j�sznak m�r az �reg Gesner idej�ben megk�l�nb�ztett�k egy v�ltozat�t, amelynek sz�ne az aranyhal�hoz hasonl� �s ezt aranyorfa, aranyosj�sz, v�r�sorfa n�vvel jel�lik.
Ennek narancss�rga vagy r�zv�r�s a h�ta �s az oldala, az als� r�sze pedig ez�stf�ny�. A h�toldal s�t�tebb piros sz�n�t a has fels�, halv�nyabb r�sz�t�l elmos�d�, sz�les, ibolyasz�n� s�v v�lasztja el. Az aranyos j�sz �sz�inak t�ve piros, hegye pedig feh�r. Az �nos j�sz Eur�pa �s �szaknyugat-�zsia nagyobb tavainak �s foly�inak lak�ja. Az ut�bbi id�kben v�grehajtott telep�t�sek eredm�nyek�nt Angli�ban is megtal�lhat�. T�pl�l�ka f�rgek, rovarok �s az apr�bb halak k�z�l ker�l ki, de ragadoz�nak nem mondhat�. Hazai el�fordul�si helyei: Tisza, Cserna, Maros, Szamos, (Heckel); Mura, Dr�va (Pet�nyi); Duna, K�r�s, Latorca, Balaton (Vutskits), Fert�t� (Mika & Breuer).

Eur�p�ban k�t alfaja ismert Leuciscus cephalus cephalus, valamint Franciaorsz�g d�li r�sz�n szigetszer� el�fordul�si ter�leten a Leuciscus idus stagnalis.