E csoport �sid�k �ta ismert �s teny�sztett tagja a t�ponty. Magyar nevei; aranyhas�, babajk�, pathal, potyka, dunaponty, pozs�r, vadponty, nyurgaponty, feketeponty, karcs�ponty, n�diponty, sodr�faponty, amelyet a n�metek "Karpfen", az angolok "Carp", a franci�k "Carpe", az olaszok "Carpa" n�v alatt ismernek.
Egyes �ri�s p�ld�nyokt�l eltekintve, amelyeken 1.5 m hossz�s�got, 60 cm sz�less�get �s 35 kg s�lyt m�rtek, el�ri az 1 m�ter hossz�s�got �s 15-20 kg s�lyt. Bloch szerint a legnagyobb pontyot, amelyr�l tudunk, az Oder�b�l Frankfurtban fogt�k, ez 2.5 m hossz� �s 35 kg s�ly� volt. A ponty sz�ja b�, ajkai vastagok, bajuszai er�sek �s hossz�ak, farok�sz�ja f�lholdalakban m�lyen kimetszett, a h�t �s als��sz� er�s bogn�rt�sk�je h�tul er�s �s hegyes fogakt�l f�r�szes. A h�t�sz�ban 3-4 kem�ny �s 17-22 l�gy, a mell�sz�ban 1 t�sk�s �s 15-16 l�gy, a has�sz�ban 2 kem�ny �s 8-9 l�gy, az als��sz�ban 3 kem�ny �s 5 l�gy, a farok�sz�ban pedig 17-19 tagolt �s osztott l�gysug�r van. R�gebben a ponty egyes korcsait �s helyi fajt�it igazi fajoknak tartott�k, Siebold gondos vizsg�latai �ta azonban tudjuk, hogy e felfog�s helytelen volt. "… Hogy a pikkelyzet�kben elfajult �s kev�s, de hatalmasra n�tt halp�nzzel fedett t�k�rpontyokat, Cyprinus specularis vagy Cyprinus cyprinorum �s a pikkelyeket nem visel� csupasz vagy b�rpontyokat, Cyprinus nudus csak fajt�knak, �s nem k�l�n fajoknak tekints�k, ahhoz lassan hozz�szoktak,
- mondja Siebold - de hogy a pontyfajt�k testar�nya �s testalakja is olyannyira megv�ltozhat, amint azt h�zi�llatfajt�inkon l�tjuk, az nehezen f�r a hal�szok fej�be…" A ponty, amelynek teste eredetien hossz�k�s �s oldalt kiss� lap�tott, bizonyos �letviszonyok k�z�tt megv�ltoztatja testalakj�t, megny�lik, h�ta alacsonyabb�, teste hengeresebb� v�lik, vagy megr�vid�lhet �s megmagasodhat a teste stb.
A Heckel �ltal le�rt magyar vadponty C. c. morpha hungaricus, vagy Bonaparte pontykir�lyn�je, a
C. c. morpha regina helyi v�ltozatai a k�z�ns�ges t�pontynak.

A ponty igen r�g�ta �l Eur�p�ban. Maradv�nyait megtal�lt�k olyan r�tegekben, amelyek m�g a j�gkorszak el�tti id�b�l val�k. A sv�jci c�l�p�p�tm�nyekben is t�megesen tal�lt�k maradv�nyait. A j�gkorszak miatt a melegvizet kedvel� halak d�lre szorultak le, k�s�bb azut�n �jb�l visszaker�ltek. A g�r�g�k �s a r�maiak is ismert�k �s �tel�l haszn�lt�k �ket. Ausonius, aki a Krisztus ut�ni IV. sz�zadban �lt �s "Mosella" c�m� vers�ben a Mosel halait felsorolta, a pontyot m�g nem eml�ti. 583.-b�l val� az a f�ljegyz�s, mely szerint
Nagy Theodorich, ravennai udvartart�sa r�sz�re pontyokat hozatott a Dun�b�l. A pontyot a kereszt�nys�g terjeszt�i telep�tett�k �jb�l K�z�p �s �szak-Eur�pa vizeibe. A d�lr�l �rkez� szerzetesek �szak fel� l�p�sr�l-l�p�sre magukkal hozt�k a kedvelt b�jti eledelt, a pontyot. Poroszorsz�gban m�r 1399.-ben sz� van a n�met szerzetesrendek sz�mad�saiban pontyostavakr�l. Innen terjedt el 1560.-ban a ponty D�ni�ba �s 1729.-ben P�terv�rra. Angli�ban legel�sz�r 1496.-ban eml�tik, de tudjuk, hogy ott ism�telten �jb�l �s �jb�l meghonos�tott�k.
�szak-Amerika t�bb k�s�rlet ut�n 1877. �ta tekinti meghonosodottnak, Jap�nban, ahol r�gebben K�n�b�l bevitt fajt�ja �lt, a pontyot csak 1904.-ben honos�tott�k meg. A r�gi kr�nik�sok k�l�n�sen a kolostorokkal kapcsolatban n�lunk is gyakran eml�tik a "piscin�kat" (halastavakat), amelyekben pontyot tartottak. Oroszorsz�gban r�g�ta honos �s ott csak �szakon hi�nyzik. Igen sz�les elterjed�se van Bels�-�zsi�ban is �s K�n�ban sok �vsz�zad �ta gazdas�gi hall� v�lt. �shaz�ja Kis-�zsia, ahol Hank� B�la vizsg�latai szerint ma is olyan alakja �l, melynek t�bb garatfoga van, mint a k�z�ns�ges pontynak. Ez az �si alak az anat�liai ponty (Cyprinus carpio anatolicus). A ponty csak Afrik�b�l �s Ausztr�li�b�l hi�nyzik.

Unger Cyprinus carpio forma hungaricus -nak nevezte el az olyan nemes (t�kr�s �s pikkelyes) pontyokat, melyeknek magas h�t� profil mellett (a Walter f�le profildimenzi� viszonysz�muk 2.5 k�r�l) a lehet� legsz�lesebb h�tuk van, teh�t csak sz�lesh�t�s�gukkal k�zelednek n�mileg a C. hungaricus Heck. -hez. Relat�v h�tsz�less�g�k 1.7, vagy m�g enn�l is nagyobb (eg�szen 1.61-ig), profilban pedig kb. 120�-os a "nyaksz�g" -�k, aminek k�vetkezt�ben fej�k igen kicsinek l�tszik. E felt�teleknek - eddigi adatai szerint - csak magyar nemes pontyok felelnek meg, b�r lehet, hogy ilyenek haz�nk hat�rain k�v�l is vannak, �s gondos fajkiv�laszt�ssal, amint az a hazai t�gazdas�gokban t�rt�nik, m�shol is kiteny�szthet�k.
A n�met nemes pontyok relat�v h�tsz�less�ge, hasonl� profil eseteiben, Unger m�r�sei szerint, 2.1-1.75 k�z�tt mozog, ut�bbi sz�mot azonban csak a lausitziak egyes p�ld�nyai �rik el.
A pontyok mell� gyakran �. n. mell�khalakat is tesznek ki a halast�ba, amelyeknek az a feladatuk, hogy a ponty t�pl�l�kversenyt�rsait, f�leg a kis �rt�k� feh�rhalakat �s b�k�kat elpuszt�ts�k. Erre a c�lra szolg�l a csuka, a fogass�ll� �s a harcsa, amelyeknek �rt�kes h�suk van. Gyakran egy�tt nevelik a pontyokkal a b�k�s halak k�z�l a comp� -t, amely nem eszi el a ponty el�l a t�pl�l�kot.