A megyei �s ter�leti sz�vets�geket a horg�sz egyes�letek az�rt hozt�k l�tre, hogy a megye �s a t�rs�g ter�let�n k�pviselj�k �s v�dj�k a horg�szegyes�letek �rdekeit, seg�tsenek c�ljaik el�r�s�ben. Ugyanakkor ter�let�k�n szervezik, el�seg�tik a vizek �s azok k�rnyezet�nek v�delm�t, a megyei halfog� versenysportot, a megyei horg�szoktat�st, tov�bbk�pz�st �s az ifj�s�gi t�boroztat�st is. A megyei, ter�leti sz�vets�gek hal�szati haszonb�rlet�be tartoz�, �ltal�ban nagyobb vizeken t�bb egyes�let tags�ga is �rdekelt, �gy az ott folytatott halgazd�lkod�ssal, halv�delemmel �s a horg�szat szervez�s�vel a sz�vets�gek az egyes�letek tags�g�nak horg�szati lehet�s�g�t tartj�k fenn �s fejlesztik.

A Magyar Orsz�gos Horg�sz Sz�vets�g (MOHOSZ)

A megyei �s ter�leti sz�vets�gek k�z�s szervezete a Magyar Orsz�gos Horg�sz Sz�vets�g. A MOHOSZ jelenleg 25 megyei �s ter�leti horg�szsz�vets�g sz�vets�gek�nt k�pviseli a horg�sz�rdekek orsz�gos v�delm�t, a horg�szattal kapcsolatos, a horg�szatot, a horg�szszervezeteket �rint� t�rv�ny- �s rendeletalkot�si munka sor�n. Ell�tja tagszervezeteinek orsz�gos �rdekk�pviselet�t �s �rdekv�delm�t. A t�rv�ny- �s rendeletalkot�si, valamint az igazgat�si, hat�s�gi munk�t figyelemmel k�s�ri a horg�szatot �s a horg�szszervezeteket �rint� t�m�kban, javaslatokat, v�lem�nyeket, �ll�spontokat fogalmaz meg �s k�zvet�t a t�rv�nyalkot�s, az �llamigazgat�s, a k�l�nb�z� hat�s�goknak, kiemelten a hal�szati hat�s�gnak.

A MOHOSZ a 25 megyei �s ter�leti sz�vets�g k�z�s gondolkod�s�nak �s �rdek�rv�nyes�t�s�nek sz�ntere. Az orsz�gos sz�vets�g test�letei (eln�ks�g, v�lasztm�ny) �ll�sfoglal�sainak �s hat�rozatainak megval�s�t�s�t a sz�vets�gi iroda �s annak dolgoz�i v�gzik. Az orsz�gos sz�vets�g k�l�nb�z� szolg�ltat�saival, szaktan�csad�s�val rendszeresen seg�ti tagszervezeteit �s azok tagjainak munk�j�t. Nem utols� sorban - a sz�vets�gi iroda szakmai appar�tus�val - k�zvetlen�l is hasznos�t nagyobb, orsz�gos jelent�s�g� horg�szvizeket. Az orsz�gos sz�vets�g kiemelten foglalkozik a k�rnyezet- �s term�szetv�delemmel, a horg�szifj�s�g nevel�s�vel (orsz�gos ifj�s�gi t�borok szervez�s�vel), a horg�szetika fejleszt�s�vel. A MOHOSZ k�zvetlen�l felel�se �s szervez�je a magyar hivatalos horg�sz versenysportnak. A 2003. �vben f�rfi v�logatottunk a Szlov�ki�ban megrendezett vil�gbajnoks�gon arany�rmet szerzett, vil�gbajnok lett, csapat�nak �s versenyz�inek sz�mos egy�ni �s csapatvil�gbajnok c�met, illetve �rmet szereztek. A 2004. �vi belgiumi VB-n csapat bronz-, egy�ni arany- �s bronz�rmet; a Velencei-tavon, a sukor�i evez�sp�ly�n rendezett Eur�pa Bajnoks�gon pedig csapat ez�st-, egy�ni arany- �s bronz�rmet nyertek versenyz�ink.

A MOHOSZ a Nemzetk�zi Sporthorg�sz Sz�vets�g (C.I.P.S.) tagja. Tagja az Eur�pai Horg�sz Sz�vets�gnek (EAA) is. Rendszeresen �s akt�van r�szt vesz a nemzetk�zi sz�vets�gek sz�lesk�r� munk�j�ban. A CIPS n�gy szaksz�vets�g�n bel�l a MOHOSZ akt�van dolgozik - mivel �desv�zi Sporthorg�sz Sz�vets�g - a F.I.P.S. e.d.-ben. 1967-ben, 1991-ben, majd 1997-ben a nemzetek vil�gbajnoks�g�t, 1994-ben a klubcsapatok vil�gbajnoks�g�t, majd 1996-ban a n�i vil�gbajnoks�got rendezte meg. Magyarorsz�gon. Ugyancsak a MOHOSZ volt a h�zigazd�ja a 2001-ben megrendezett 12. Gyermek �s 15. Ifj�s�gi Horg�sz Vil�gbajnoks�gnak is. A 2004. �vben Magyarorsz�gon, a Velencei-tavon ker�lt megrendez�sre a 10. Eur�pa-bajnoks�g, 2007-ben pedig �jra haz�nk ad otthont a Nemzetek Vil�gbajnoks�g�nak.
Horg�szni Magyarorsz�gon megk�zel�t�leg 130.000 hekt�r term�szetes v�zter�leten lehet. Ebb�l mintegy 28.600 hekt�r �sszter�let t�bb mint 500 horg�szszervezet (egyes�let, megyei-ter�leti-orsz�gos sz�vets�g) k�zvetlen hasznos�t�s�ba tartozik.

A magyar horg�szok a fog�si napl�b�l �sszes�tett adatok szerint 2005-ben 4525 tonna halat zs�km�nyoltak �s ennek a mennyis�gnek 86 sz�zal�ka (3895 t) a szervezeteik hasznos�t�s�ba tartoz� vizeken ker�lt horogra. A legjellemz�bb halfajokb�l 2005-ben az �ves �sszfog�s a k�vetkez� volt: ponty 2388,2 tonna, s�ll� �s k�s�ll� 167,6 t, csuka 176,7 t, harcsa 113,6 t, balin 34,9 t, amur 313,7 t, angolna 10,3 t, m�rna 27,5 t, kecsege 5,8 t, pisztr�ng 2,2 t, keszegf�l�k, k�r�sz 1284,7 tonna.

Az egyre jobban gondozott �s �vente tekint�lyes mennyis�g� hallal (2005. �vben 2,017 milli�rd forint �rt�k� hallal) n�pes�tett horg�szkezel�s� vizek ny�jtj�k tov�bbra is a legjobb fog�si lehet�s�geket.