Valdi harcsaflk (Siluridae) |
|
2006.02.05. 12:32 |
A harcsaszerek Suliroidei alrendjbe szmos csald tartozik, a legtbb faj Dlkelet-zsia s Dl-Amerika trpusi vizeinek lakja. Eurpban kt harcsafaj l, ahol ennek az egy csaldnak kpviseli shonosak.
Htszjuk igen rvid s nincs benne tvises sugr. A hassz htrbb ll, mint a htsz s tbb mint 8 sugarat tartalmaz. Szemk a szjzug fltt van. Ngy vagy 6 bajuszszluk kzl az als llkapocsrl 1-2, a felsrl pedig 1 pr lg. Szmos, apr foguk tbb sort alkot. szhlyagjukat hosszanti vlasztfal klnti el jobb s baloldali flre.
|
Valdi angolnaflk (Anguillidae) |
|
2006.02.05. 12:29 |
Az idetartoz csaldok kzl gazdasgi szempontbl is a legfontosabb a valdi angolnaflk csaldja, amelynek legnevezetesebb tagja:
|
nk (Aspius) |
|
2006.02.05. 12:25 |
Az nk nemzetsgbe megnylt test, oldalrl kiss lapos halak tartoznak. Kt sorban ll torokfogaik kposak, kampshegyek. A klsben 3, a bels sorban pedig 5 garatfoguk van, htszjuk rvid, szjnylsuk hossz. Kevsszm faja kzl nlunk csak egy l. Br a pontyflk jmbor s veszedelmesnek ppen nem mondhat fajok, egyes rablhalak mgis akadnak kzttk.
|
Compk (Tinca) |
|
2006.02.05. 12:23 |
A compk nemzetsgnek fajai aprpikkely pontyfle halak, cscsba nyl szjjal, a szjzugban kt bajusszal s buzognyalak, egy sorban ll 4-5 garatfoggal. Jellemz rjuk a vastag s nylkasejtekkel bven elltott br, mg az szkat is vastag nylkasejteket tartalmaz br prnzza. A kifejlett hmet nagyobb szi, fleg pedig a has sz legnagyobb sugarnak feltn vastagsgrl knny megismerni.
|
Cskflk (Cobitidae) |
|
2006.02.05. 12:21 |
A csald tagjai kis termet halak, amelyek Eurpa, zsia, szak-Afrika s Kelet-Afrika desvzeiben lnek.
A csaldhoz nagyszm faj tartozik, melyek a hegyipatakoktl az oxignben szegny mocsarakig a legklnbzbb letfelttelekhez alkalmazkodtak, amiben jelents szerepe van blllegzsi kpessgknek. Nagyon sok cskfle, kis termete s dokoratv sznezete miatt npszer akvriumi dszhalak.
|
Csukk (Esox) |
|
2006.02.05. 12:16 |
A tulajdonkppeni csukk nemzetsgbe elssorban az ers kapfogak jellemzk, amelyek az eke s a garatcsonton tbb, a kzti s az als llkapocsban pedig egy sorban llanak. Az als llkapocs oldaln 5-8 hossz fogfoguk van, amelyek kzt mellkfogak is lehetnek. Az als llkapocs arnylag jelentkenyen tlr a felsn. Fejk lapos, ells rsze olyan, mint a kacsacsr. szhlyagjuk hossz, a pikkelyek aprk, melyek tterjednek a fejre s a farokszra is.
|
|